A babakék 68-as Ford Escort 1.1

Azt is mondhatnám, hogy ezzel az autóval kezdődött minden, de Jatis-nak már jóval azelőtt volt MkI-es ESCORTja és kitudja mennyi CAPRIja, hogy megismert engem. Azonban közös tevékenykedésünk a klasszikus FORDokkal ezzel az autóval indult, még valamikor 2006 nyarán. A története se egyszerű, mint ahogy szinte egyik autónk vásárlásának sem. Teljesen véletlenül szereztünk tudomást az autóról. Először egy Turbós TBIRDöt mentünk megnézni és később derült ki, hogy a tulajnak van egy ESCORTja is. A madárkát rögtön elhoztuk, az ESCORTot pedig 2 hónapra rá, ahogy sikerült eladnom a régi autómat.
Sok autót megnéztünk abban az időben, és bár lett volna olcsóbb vétel, messze ez volt a legjobb műszaki állapotban mind közül, tehát megérte a kicsivel magasabb ár. 

Első ránézésre az autó nem volt a toppon, mondhatnám siralmasan nézett ki, félig szétszedve, porosan egy félig nyitott garázsban, a Kis-Duna melett. Persze később mikor jobben szemügyre vettük, s hallgattuk a tulaj történetét rájöttünk, nem is olyan vészes a kicsike. Mint kiderült pár éve kezdték el a kipofozását az autónak, ami nem is sikerült olyan rosszul, az első nyúlvány kivételével nem rohadt sehol se, pár kisebb kényes területet leszámítva semmi veszélyes, fényezve is akkor lett az eredeti szinére, ami szintén türhetőnek mondható.

Belülről már nem mondanám ezt róla, teljesen lecsupaszítva, attól a kevés kárpittól, ami megtalálható ezekben a kocsikban, minden bedobálva, egyedül a vezetőülés volt a helyén, s üvegek hiányában rendes kis avaros gyűlt össze a kocsi padlóján. Haza trélereztük és nekiláttunk az összerakásának és a kipofozásának.

Hát idáig a mese része és innentől kezdődnek az izgalmasabb dolgok!